HOGYAN LEHETÜNK BOLDOGOK ÉS EGÉSZSÉGESEK?
- Frányó Tímea
- 2023. máj. 16.
- 3 perc olvasás
Frissítve: márc. 29.
A boldogságot a kellemes érzések miatt is érdemes megélni, de ennél talán többről van szó, amikor arra keressük a választ, miért is lehet olyan fontos mindannyiunknak, hogy boldogok legyünk.
Sokan gondolják, hogy a boldogság csak a mesében létezik csak azért, mert nincs rá egységes definíciónk. Az, hogy az egyén milyen tényezők megléte vagy hiánya esetén érzi jól magát, valóban lehet szubjektív, azonban a saját boldogságunk mértéke, ha azonos szempontokat veszünk alapul, összehasonlíthatóvá válik másokéval.
Az Ipsos 32 országban végzett, boldogság mozgatórugóit feltáró globális felmérése szerint az emberek leginkább akkor mondják, hogy boldogok, ha úgy érzik, hogy életüknek van értelme, ha irányítják az életüket, ha úgy érzik, hogy megbecsülik és szeretik őket, illetve, ha elégedettek a mentális és anyagi jólétükkel.[1]
A pénz boldogít?
Kevés olyan boldogság-tényező van, amely nemenként eltér, azonban a felmérés az országok közötti nagy eltérésekre is felhívja a figyelmet. A 32 országban megkérdezett válaszadók közül a szaúd-arábiai, a holland, az indiai és a brazil válaszadók számoltak be a legmagasabb szintű, 80% feletti boldogságról, míg a magyar, a dél-koreai és a lengyel válaszadók a legalacsonyabbról, mely a 60%-ot sem éri el.
Elgondolkodtató, hogy a legboldogabb országok között nemcsak GDP szerinti „gazdag országokat” találunk, mint Hollandia vagy Svédország, de olyanokat is, mint India vagy Brazília. Kínában élik az emberek a leginkább örömteli életet, a válaszadók 91%-a számolt be arról, hogy boldognak érzi magát. Érdekes, hogy amíg például Latin-Amerikában ugrásszerűen nőtt a válaszadók élettel való elégedettsége, addig a nyugati országokban csökkenő tendenciát mutat.
Elszomorító adat, hogy Magyarország Európában az utolsó helyen végzett a boldogság-indexen a maga 50%-os eredményével.
Az Ipsos 2011 óta ismétli ezt a felmérést, és most először fordult elő, hogy számos esetben a közepes jövedelmű országok boldogság tekintetében megelőzték a gazdagabbakat. A felmérés azt is bizonyította, hogy bár a gazdasági, anyagi helyzet fontos tényezője az életünkkel való elégedettségnek, a magukat szubjektíve boldogtalanabbnak érző válaszadók szerint a kapcsolatok és a társas támogatás legalább ennyire fontos. A válaszokból kiderült, hogy a boldogtalanabb egyének törekszenek a társadalmi kapcsolatokra, azonban sokan pesszimisták a kapcsolataik jövőjét illetően, és minden ötödik ember boldogtalanságát okozza, hogy nincs kihez fordulnia támogatásért.
Az egészség boldogít?
Más esetekben a kutatók arra is próbáltak bizonyítékot találni, hogy a szoros értelemben vett egészség és a boldogság vajon összefügg-e egymással. Vagyis az egészséges emberek boldogabbak vagy a boldogabb emberek egészségesebbek. Míg az előbbi kérdésre talán kutatások nélkül is válaszolhatnánk, az utóbbira a világ leghíresebb és talán a leghosszabb boldogságkutatása[2] adott egyértelmű választ, melyet a Harvard Egyetemen végeztek. A kutatók közel 80 éven keresztül tanulmányozták a résztvevőket egyrészt az egészségeik és betegségeik mentén, valamint a pályaválasztáson, karrierépítésen, családi életen keresztül.
Az eredményeket és kudarcokat elemezve azt a megdöbbentő megállapítást tették, hogy a kapcsolataink és az, hogy mennyire vagyunk ezekkel elégedettek, igen nagy hatással van közvetlenül a testi egészségünkre is, például a koleszterinszintre is.
Kapcsolatok, boldogság, egészség
A tanulmány szerint a szoros kapcsolatok, nem pedig a pénz vagy a hírnév az, ami az embereket egész életükben boldoggá teszi. Ezek a kapcsolatok megvédik az embereket az élet kellemetlenségeitől, segítenek késleltetni a szellemi és fizikai hanyatlást, és jobb előrejelzői a hosszú és boldog életnek, mint a társadalmi osztály, az IQ vagy akár a gének.
Ezeket a megállapításokat támasztja alá egy másik, közelmúltban végzett kínai kutatás is, mely szerint a boldogság a kognitív funkcióinkra (emlékezet, logikus gondolkodás, figyelem) is hatással van. Ebben a felmérésben a kutatók azt tapasztalták, hogy a boldog idős embereknél kisebb valószínűséggel alakul ki Alzheimer-kór. Sőt, a boldog emberek esetében a megfázásnak is kisebb az esélye[3].
A magas érzelmi intelligenciával rendelkező emberek bátrabban kezdeményeznek, ezáltal könnyebben teremtenek kapcsolatot társaikkal, és könnyebben megértik mások működését, így sikeresebben is tartanak meg társas kapcsolatokat. Mivel a boldogságunkat a társas kapcsolataink minősége inkább meghatározza, mint az anyagi helyzetünk vagy az IQ, öngondoskodásunk kiemelt területe lehet az érzelmi intelligencia fejlesztése, illetve a mentális jóllétet támogató kezdeményezésekhez, közösségekhez való csatlakozás.
Mivel hosszú távon a mentális egészségünk a testi egészségünkre is hatással lehet, érdemes saját boldogságunkat szem előtt tartani, és minden lehetőséget megragadni nemcsak testi, de lelki immunrendszerünk védelme érdekében is.
Hozzászólások